Na, ez nem volt egy eseménydús nap, 11-kor kelés, Ádámmal be az étterembe, ahova behívták még tegnap próbanapra, és úgy tűnik bevált, tehát a papírokat ki kéne tölteni neki, oks, segítek. Hangulatos étterem, egész jófej személyzet, jó éétlap, drága árak :) sounds good! aztán irány brick lane, kaja, net, kisebb idegbaj, hagyjuk miért, aki tudja azt tudja, amúgy meg már remélem kevésbé lesz lényeges. Na, hagyjuk a rébuszokat, enyhén rácsúsztam az állás ajánlatokra és 3 helyre be is küldtem a jelentkezésem, hm, van egy két vicces: az első: Arrogant Cat a márka neve, ide sales asszisztensnek, remek kis beharangozót írtam, hogy bennem is egy macskanő lakik belül, így könnyen tudnék azonosulni a márka filozófiájával, komolyan, hogy ilyen fszságok, hogy jutnak eszembe ilyenkor:) mindegy, gondoltam legyen vmi figyelem felkeltő. na azóta csekkoltam jobban a weblapjukat ( http://www.arrogantcat.com/home.php ), huh, egy petit aszem pcsás nekem, de végülis a pénz az pénz, szal ha felvesznek nyilván nem mondom azt, hogy bocs cicuskák ti ... vagytok nekem:) meg azért vicces, van egy két ruha ami nem rossz, me jókat röhögtem a cicus típusokon, ezen a helyen tuti megtalálnám előző és következő életem legjobb barátnőit (na megint hiper jóindulatú voltam, grrrr ), ó, a cicáktól tanultam, roaaaar ... , jójó, befejeztem.a másik egy visszafogottabb márka, Wild Swans (http://www.wild-swans.com/), vmi skandináv cucc, itt sikeresen benyögtem a jelentkező levélben, hogy kislánykoromban a kedvenc mesém a Vad Hattyúk volt Andersentől, és amúgy tényleg :)
még vmi design ékszer cég weblaphoz is beadtam, de az nem túlzottan motivált, csak ma volt a leadási határidő, aztán lesz, ami lesz alapon.
Miután vagy 3 órát elneteztem és ábrándoztam a kávézóban, gondoltam nem ártana vmi értelmeset is csinálni, mondjuk megnézni néhány galériát, kikerestem párat, ami érdekelne, hát irány a serpentine gallery, séta liverpool street stationig, utcán álmodozás, arany cipellőben. Megérkeztem a megfelelő megállóhoz, fel a föld színére, ahol természetesen már besötétedett, így rájöttem, hogy elég nehezen fogom megtalálni a helyet, azért elindultam egy irányba, hátha, majd rájöttem, hogy esélyem sincs, így az esélytelenek nyugalmával megkezdtem céltalan sétámat nyugat londonban, mondván ezen a környéken még úgysem mászkáltam. Meglepőe jó volt csak úgy menni, hihetetlen boldognak és szabadnak éreztem magam, kezdett megint értelmet nyerni az egész itt létem.
Egy idő után kilyukadtam az oxford streetre, először csak sodródtam a tömeggel, aztán kísértést éreztem és be be tértem egy két boltba, végül egy zaraba, ahol ... megtaláltam a hőn áhított magassarkú bokacsizmát, fekete-bőr, jó áron, még kényelmesnek is mondható, nem túl magas, pont mint amilyet lelki szemeim előtt láttam, ez noikának kell !!!!! és tudjuk, hogy én milyen gyakran mondok ilyet egy nőies, magassarkú cipőre, anyukám most nagyon örülhet :)
A megvétellel, azaz fizetéssel már akadtak kisebb gondok, a pénztárcámban kotorászva realizáltam, hogy cashben nincs annyi nálam, kb. 20 penny hiányzik, váááá, ha nem kellett volna reggel pénzt adnom vkinek, akkor most, áááááá, megőrülök!!! relax noika, relax, egy kis séta, nézzük meg a topshopot, opsz ott egy urban outfit, uuuu, mennyi jó cucc, csak most nincs türelmem, azért kinéztem egy streetes-matricás könyvet .P Aztán jött a megvilágosodás, hogy ott a bank kártyám, hoppszi, azon még van pénz, így nem kell üres kézzel hazatérnem és még kaját is tudok venni hazafelé!!!
Otthon pedig végre lett net!!!!!isten király, végrevégre, szabadon hódolhatok a függőségemnek :D és imi érkezik holnap, minden újra szép és jó és még inkább az lesz!!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése